A szertartás után ünnepi műsor lesz, karácsony alkalmából.

„Izaiás szava beteljesedett, * íme a Szűz a Határtalant * testben körülhatároltan a méhében viszi, * és siet, hogy csodálatosan megszülje. * Készülj, Isten által kiválasztott barlang, * Betlehem készülj; * a király téged választott magának lakóhelyéül! * Fogadd be jászol a a pólyába takart Krisztust, * aki jóságával megszabadítja majd az embereket a bűnök bilincseiből.” (Alkonyati zsolozsmán)

„Örvendj, Izajás, hallgasd az Úr igéjét! * Prófétálj Szűz Máriáról! * A bokor lángol, de az istenség fénylő tüzében el nem ég. * Készülj Betlehem, tárd ki kapudat, Éden, * bölcsek, induljatok, hogy megláthassátok a jászolban, pólyában lévő Üdvözítőt, * akit csillag jelzett a barlang fölött! * Ő az életadó Úr, * aki üdvözíti a mi emberi nemünket.” (Alkonyati zsolozsmán)

„Készülődj föl Betlehem: * mindnyájunk számára megnyílik az édenkert! * Ékesítsd föl magad, Efráta, * mert a barlangban az élet fája sarjad ki a Szűztől; hiszen az ő méhe szellemi paradicsommá válik, * melyben az isteni ültetvény díszlik, * melyről ha eszünk élni fogunk, * s nem halunk meg mint Ádám. * Krisztus születik, * hogy elesett képmását fölemelje.” (Tropár – Az előünnepé 4. hang)

„Tökéletes szeretet hatott át, * amikor megperzselte lelkedet a tüzes szeretet, legszentebb atya, * s arra ösztönzött, hogy az Uralkodóhoz siess. * Akkor ezeket a híres szavakat kiáltottad: * „A Teremtő gabonája vagyok, * vadállatok fogának kell megőrölnie, * hogy tiszta kenyérként jelenhessek meg az Ige, * a mi Istenünk előtt.” Esedezzél hozzá, * hogy világosítsa meg és üdvözítse a mi lelkünket!” (Az alkonyati zsolozsmán)

A nap bűnbánati nap.