Ön itt van most:Paróchus blog
Paróchus blog
Az egyházközség paróchusának gondolatai, elmélkedései, jegyzetei.
Az Eucharisztiában jelenlévő Krisztus az Előre Megszentelt Áldozatok Liturgiáján
A Szent Eucharisztiában Krisztust testtel és vérrel fogadjuk be testünk hajlákába. Hittel járulunk a szentáldozás pillanatában a kehelyhez, és az emberi észt meghaladó módon, titokzatosan, de mégis valóságosan kapjuk Krisztust. Úgy vesszük magunkhoz, ahogyan van, nemcsak testtel és a vérrel, hanem a testtel egyesült lélekkel és istenséggel.
Az Axion Estin (Valóban Méltó) Csodatevő Ikon
Áthoszon, azaz a Szent-hegyen, a szerzetesek köztársaságában, vagy más néven az Istenszülő virágoskertjében, annak is a „fővárosában”, Kareia környékén, igen régen, egy kis remeteségben történt csodához vezet vissza az ikon története. Akkoriban volt ott egy kis kápolna az Istenszülő elszenderedése és menybevételének tiszteletére szentelve, mellette pedig egy szerény szerzetesi lakhely, amely tanúja volt 982-ben egy égi látogatásnak.
XII. Piusz pápa enciklikája az 1956-os forradalom leveréséről
XII. Piusz pápa Datis nuperrime kezdetű, 1956. november ötödikén kibocsátott enciklikája elítélte a szovjet beavatkozást és fölhívta a világ keresztényeit, hogy imádkozzanak a meggyilkoltak lelki üdvéért.
Kedves Testvérek!
Az idei karácsony minden szempontból különbözni fog az eddigi karácsonyoktól. Meghatározza a járvány, nem csak városunkat, szűk és tágabb környezetünket, de az egész világot!
Idén, olyan közösségünkhöz tartozó család is van, akiknek ünnepét beárnyékolja a gyász, vagy nem mer összejöveteleket tartani, vagy a templomba eljönni. Nem látogathatják meg egymást olyan szabadon a családtagok, ahogy szeretnék, és egy láthatatlan ellenségtől való félelem emberi kapcsolatainkat is beárnyékolja.
Van valami azonban, ami soha nem változik. Ami biztos pont marad az ember életében, bármennyire is az ellenkezőjét kívánja hangsúlyozni valamilyen ellenhatalom.
Ami nem változik, amit ismételten hirdet az Egyház, amire várunk, ami miatt „adventet” tartunk, az nem más, mint Isten szeretete!
Ne maradjon abba az imádság!
Kedves Testvérek!
Szeretném megköszönni minden imádkozónak azt az áldozatot, hogy napjából elkülönített egy órát, amelyben szándékainkat egyesítve Istenhez könyörögtünk.
Két hónapja osztottuk meg felhívásunkat, amelybe kértük, hogy imádkozzunk a vírusveszély megszűnéséért. Azóta nagyon sok mindent átéltünk, és ebben az élményhalmazban az imádság volt a legbiztosabb.