Keresztfelmagasztalási ünnepünk igen régi, a IV. századig megy vissza, amikor Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja megtalálta a Szent Keresztet. A keresztény embernek a kereszt, Isten irántunk való szeretetének a jele, Krisztus Urunk önfeláldozásának, üdvösségünknek és az ördög fölötti győzelemnek a jelképe. A Szent Kereszt tisztelete által Krisztus urunk áldozatát, szenvedését és halálát tiszteljük és amikor csak keresztet vetünk, megváltásunkba vetett hitünket valljuk meg.

Ezen az ünnepen az Istenszülő világra jövetelére emlékezünk. Az idős, szentéletű házaspár, Joachim és Anna gyermekeként született a Megváltó édesanyja. Ez a nap legősibb ünnepeink közé tartozik.

Az egyházi év olyan isteni dolgokat bemutató cselekmény-sorozat amelyben az egyház „szemünk elé állítja a megfeszített Jézus Krisztust” /vö. Gal 3,1/ hogy az év ünnepi koszorúján keresztül a bűnbeesett ember arra a szellemi útra lépjen, ami felemeli őt. Felemeli és az anyagi világból kiemeli, az átistenülés folyamatába helyezi. Az ember nem csak az anyagi világ lakója, hanem szellemi lény is. Ennek a megélése és átélése az egyházi évben, az idő üdvtörténeti eseményekhez való igazításával az Isten országának tényleges polgárává válik.

A vasárnapi (szeptember 4.) Szent Liturgiát az iskolás gyermekekért ajánljuk. A szertartást követően gyermekáldás lesz.

Augusztus 29-e Keresztelő Szent János fejevételének ünnepe.

Görögkatolikus egyházunk számos árvaházat vett át a közelmúltban, melynek működtetésében külön megterhelést jelent a tanévkezdés. A Hajdúdorogi Egyházmegye ezért felhívást tett, s tanszergyűjtésre kéri a híveket.