A keresztfelmagasztalás ünnepe Egyházunk 12 nagy ünnepe közé tartozik, amelynek egy napos elő ünnepe van, valamint hét napos utóünnepe. Az ünnepet követő szombat és vasárnap elnevezése „Keresztfelmagasztalás utáni szombat és vasárnap. Ezeken a napokon ugyanis az apostoli szakasz és az evangélium a szent keresztről szól.
Ennek az ünnepnek az időpontja a Feltámadás templom felszentelésének köszönhető, melyet még Nagy Konstantin császár építtetett Jeruzsálemben a Golgotán. A templom fölszentelése, 335. szeptember 13-án volt. Ezt az eseményt követte másnap a Szent Kereszt ünnepélyes felmagasztalása és templomba vitele. Azóta a keleti egyház minden évben szeptember 14-én ünnepli a kereszt felmagasztalásának ünnepét.
Ez a nap böjt, bűnbánati nap.

Ezen az ünnepen az Istenszülő világra jövetelére emlékezünk. Az idős, szentéletű házaspár, Joachim és Anna gyermekeként született a Megváltó édesanyja.

Demkó Balázs szervezőlelkész megáldja a gyermekeket a vasárnapi Szent Liturgiát követően. A tanév kezdetén, immár hagyományosan, áldásban részesül minden tanuló, hogy Isten segítségével kezdhesse meg munkáját. A liturgiát is a gyermekekért ajánljuk.

Augusztus 29-én Keresztelő Szent János fejevételére emlékezünk.

Augusztus huszadika nemzeti ünnepünk, amely egyházi ünnep is. A Szent Liturgián államalapító Szent István apostoli királyra emlékezünk és hazánkért imádkozunk.

A Legszentebb Istenszülő elszenderedése és mennybemenetelének ünnepe. Közismert nevén Nagyboldogasszony. Az Isten nem engedte, hogy az Istenszülő teste az enyészeté legyen, ezért halála után testestől-lelkestől a mennybe vitette. Az Istenszülő elhunyta és mennybevitele a legnagyobb Mária-ünnep. Már a legkorábbi keresztény időkben is tartották. XII. Piusz pápa tette dogmává.