Görögkatolikus egyházunk nagyböjt első péntekjéhez köti a koliba ünnepélyes megáldását és szétosztását. Mindezt az Előszenteltek Liturgiáját követően.
A koliba szimbolikusan a nagyböjt megédesítésére szolgál, így akar mindenkit felkészíteni a böjti utazásra, futásra.
A koliba a főtt búza és különböző gyümölcsök és növények keveréke. Már az V. században a szerzetesek eledele volt. Ugyanakkor fogyasztása a világi híveknek is ajánlott volt, főként a Nagyböjt első hetében.
A koliba elnevezés arra az édes süteményre is utal, amit a halotti torokon osztottak szét az egybegyűlteknek. A keresztény értelmezés szerint a koliba az örök élet édes ízére utal. Sok bizánci egyházban hagyománnyá vált a koliba-osztás a halotti szertartások ill. torok után.

Február 20-ával elkezdődött a húsvét előtti böjti időszak. A nagyböjt folyamán minden szerda és péntek böjti nap (a hús fogyasztását mellőzzük). Nagypénteken szigorú böjtöt kell tartani, minden állati eredetű eledelt nélkülözve. Ezen a napon nem fogyaszthatunk húst, sem tojást, sem tejterméket.
A böjti időszakról bővebben olvashatnak a linkre kattintva: /naptar/2009-02-23/a-nagybojt-kezdete

A megbocsátás

Mt 6, 14-21

Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek ellenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.

A böjt

Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

Az utolsó ítéletről

Mt 25, 31-46

Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.

Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.

Egyházunk január 30-án közösen ünnepli a három legkiválóbb keleti egyházatyát. Nagy Szent Bazil (330-379) a szerzetesség atyja, Aranyszájú Szent János (334-407)a Szent Liturgia szövegének szerzője, az oltáriszentség egyháztanítója, a hitszónokok égi segítője és Nazianzi Szent Gergely (329-390) a keleti egyház egyik legnagyobb hittudósa.

A pénteki napra (január 20.) böjtöt hirdetett Demkó Balázs szervezőlelkész. Ezen a napon a 17 órakor kezdődő Szent Liturgiáig a böjtöt megtartva, s a szertartáson az országért imádkozva kérjük Isten segítségét ahhoz, hogy hazánk nehéz helyzete megszűnjön.