Balázs atya a szertartás keretében a böjtölést akadályozó tényezőkről tart tanítást.

Kedves Testvérek!

Február 24-én lesz négy éve annak, hogy Ukrajnában véres háború kezdődött. Sokat hallunk a hírekben geopolitikáról, fegyverekről, területekről és stratégiákról. Azonban látjuk-e a háború rettenetes árát, amely elsősorban nem pénzben mérhető.

A mai nappal elérkeztünk böjti időszakunk kezdetéhez. Egyházunk már hetekkel korábban meghívott bennünket a böjt szent időszakára, még Zakeus vasárnapjával. A nagyböjtöt megelőző előkészület bizánci rítusú egyházunkban öt egymás utáni vasárnapot foglal magába, amelyeket a Szent Liturgián olvasott evangéliumi szakaszokról neveztek el, és mindegyik a bűnbánat alapvető szempontjait tárja elénk.

Zsid 7, 7-17; Lk 2, 22-40

Kedves Testvérek!

Az év első három ünnepe – az Úr Körülmetélése (január 1.), Jordánban való megkeresztelkedése János által (január 6.), valamint találkozása a templomban az igaz Simeonnal és Annával (február 2.) – Krisztus földi életének és működésének olyan eseményei, amelyek által az Egyház egy igen nagyra becsült erényt állít a keresztények elé: a rend, az isteni rendtartás tiszteletét.

Szent Pál apostol azt mondja, Jézusról, hogy „... amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa...” (Gal 4, 4-5)

Ezen a napon a szertartás végén az Egyház gyertyát szentel, amit a hívek hozhatnak, felajánlhatnak, s vihetnek is otthonaikba.

Egyházunk január 30-án közösen ünnepli a három legkiválóbb keleti egyházatyát.
Nagy Szent Bazilt (330-379) a szerzetesség atyját, Aranyszájú Szent Jánost (334-407) a Szent Liturgia szövegének szerzőjét, az oltáriszentség egyháztanítóját, a hitszónokok égi segítőjét és Nazianzi Szent Gergelyt (329-390) a keleti egyház egyik legnagyobb hittudósát.